2016. február 3., szerda

Savanyú káposzta saláta

Bár folyamatosan "feltáplálom magam", mégis érzem a tél végét, vágyom a vitamindús ételek. Savanyú káposzta jöhet minden formában! Nagymamis ízek ihlették a következő kreálmányomat. Szeretem rá emlékezni, sok-sok ízt őrzök Tőle! Ilyen pl. a pirított hagyma is, ami gyakran töltötte be illatával a konyháját. Került salátákba, főzelékekre- és tésztás ételekre (gánica, túrós tészta) feltétként. Tejfölbe keverve mártogatósnak, amikor kenyérsütéskor kisült a langalló...

Miért is e bevezető? Mert szokatlan dolgot műveltem a pirított hagymával.



Savanyú káposzta saláta


Hozzávalók:
50 dkg savanyú káposzta
2 fej lilahagyma
1 fej vöröshagyma
3 cm gyömbér
2 ek hárs méz
1 ek tökmagolaj
1 tk kömény
1 tk zsír

Elkészítése:
A lilahagymát vékony szeletekre vágom és ráreszelem a gyömbért. Közben szárazon megpirítom a kömény és rászórom. 2dl langyos vízben feloldom a mézet és ráöntöm a hagymás gyömbérre. Ezek után kicsit kinyomkodom a káposztát átvagdosom és mehet a tálba. Jól összekeverem, meglocsolom a tökmagolajjal és mehet a hűtőbe pár órára. Tálalás előtt frissen pirítom rá a vöröshagymát.
Főételként eszem.

Tálalva!


2016. február 2., kedd

Megdöbbentő! - Mérgező tea receptje terjed a neten


Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet arra kéri a lakosságot, körültekintően járjon el az interneten keringő receptúrákkal kapcsolatosan. Kérik, hogy a laikusok által közreadott gyógyhatásúnak vélt szereket, főzeteket mindig fenntartással kezeljék, forduljanak háziorvosukhoz, illetve érdeklődjenek a gyógyszerészeknél. Amennyiben kérdésük van az OGYÉI is áll a lakosság rendelkezésére;
e-mail címük: ogyei@ogyei.gov.hu

A tiszafából, illetve annak gyümölcséből készült teafőzet fogyasztása veszélyes, mely esetenként végzetes kimenetelű is lehet – reagált egy az interneten megjelent, a köhögés csillapítására ajánlott főzet receptjével kapcsolatban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.
A közönséges tiszafa vagy tiszafenyő (Taxus baccata) – a magköpeny kivételével – mérgező növény, felhasználása semmilyen formában, teaként sem javasolt, veszélyes! Hatóanyagai taxán típusú mérgező alkaloidok (taxin, taxakatin), diterpének, cianogén glikozidok (taxifillin).

Fogyasztása esetén a mérgezéses tünetek – izgatottság, hányás, hasmenés – gyorsan kifejlődnek. Az idegrendszeri tünetek izomrángásokban, görcsökben, nehézlégzésben nyilvánulnak meg. Keringési és légzési zavarok is kialakulhatnak, melyek eszméletvesztéshez, és végül szívelégtelenséghez, súlyosabb esetben halálhoz vezethetnek.

Forrás: Dombó Portál

A táplálékkiegészítők és a paleo című írásomban jeleztem, hogy írni fogok az én hiánypótló választásomról. Ez cikk most egy kicsit megváltoztatja a mondandóm. 

Egészségünk védelmében és helyreállításában megfigyelhető egyfajta visszarendeződés. A természet patikája és a népi gyógymódok előtérbe kerültek. Megdöbbentő azonban a felelőtlenség (lásd a fenti esetet is) mind az ajánlók, mind a fogyasztók körében. Hogy tudjuk kiszűrni az ártalmas, akár tragédiához vezető megtévesztéseket?
Ennek egyetlen módja a saját magunkért való felelősség vállalásunk. Ellenőrizzük a kapott információkat! Találunk megbízható forgalmazókat, akik megfelelő garanciákkal és személyes tanácsadással szolgálnak; legyen az akár egy tea, vagy gyógynövény, vagy kozmetikum. 

Alapos körültekintéssel végeztem a válogatást e trendi piacon. Felvállalom, amit képviselek bátran, felelősséggel! 
Fordulj hozzám bizalommal, beszéljük át, hogy milyen problémára keresel természetes megoldást. Megalapozott tudásommal segítek! Légy Te is megfontolt és körültekintő. Ne vond meg magadtól az információt, az ingyen van! Szeretettel adom!


2016. január 31., vasárnap

Hagymás csirkemáj datolyás kapros pároltkáposztával

Mostanában újra többet vagyok itthon  és jönnek a kreatív ötletek. Pár év alatt olyan sok receptet írtam, hogy azt hittem már mindent leírtam. De elég kis idő és én imádom a változatosságot. Idén sok savanyúkáposztát eszem, valamiért ezt kívánom. Sokféleképpen pároltam már (kedvenc köretem), de ez új variáció mindent visz! 



Hagymás Csirkemáj

Hozzávalók:
50 dkg csirkemáj
2 fej hagyma
1 tk zsír
só, bors, kurkuma

Elkészítése:
A csirkemájat besózom és 20 percet pihentetem (tévhit, hogy a sótól megkeményedik, ellenkezőleg!). A serpenyő alját kikenem a zsírral, rákarikázom a hagymát és megpirítom. Erre teszem a májat, befűszerezem és fedő alatt párolom. Pár perc után leveszem a fedőt és elfőzöm a levet, amit eresztett és lesütöm a zsírjára. Megforgatom és a másik oldalát is 1-2 percig sütöm.

Datolyás pároltkáposzta

Hozzávalók:

50 dkg savanyúkáposzta
1 tk zsír
3dkg datolya
1 csokor kapor
1ek juharszirup
őrölt köménymag

Elkészítése:
A káposztát durvára vágom és a felhevített zsírra teszem. Meglocsolom a juharsziruppal, hozzáadom a köményt és fedő alatt puhára párolom. Hozzákeverem a felaprózott datolyát és pár percig, gyakran kevergetve sütöm. Tálalás előtt megszórom a finomra vágott kaporral.

2016. január 29., péntek

A táplálékkiegészítők és a paleo

Több éves paleós tapasztalatom alapján állítom, hogy bizony szükség van jól megválasztott kiegészítőkre. Sokáig nem foglalkoztam a kérdéssel, bíztam a gondosan megválogatott és ellenőrzött helyekről beszerzett alapanyagokból készült táplálékaim erejében. De jöttek a jelek, elsőként bőrtünetek formájában, később működésbeli problémákban is. Rájöttem, hogy nem dughatom a fejem a homokba, valamit tenni kell.

Miért nem tudja fedezni a gondos, odafigyelő táplálkozásunk a jó működéshez szükséges vitaminokat, ásványokat, enzimeket, stb.?


Az alábbi tanulmány hiteles adatokkal bizonyítja, hogy ha annyi vitamint, és tápanyagot akarsz bevinni a szervezetedbe, mint a szüleid 1966-ban, 5-10-szer annyi zöldséget és gyümölcsöt kellene elfogyasztanod, mint nekik akkoriban. Ennyivel csökkent ugyanis az élelmiszernövényeink tápanyagtartalma.

 A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanulmánya






Lényegesen megnövekedett viszont a mesterséges tápoldatok (műtrágyák) és a növényvédőszerek elterjedése.

Nem csoda hát, ha az "alultápláltság" és a folyamatos "mérgeződés" miatt megbetegszünk!
Meggyőződésem, hogy a túlsúly is ezek következménye.

Megdöbbentő, hogy ez a változás néhány évtized alatt bekövetkezett. Vannak örvendetes  próbálkozások a REND visszaállítására. Szépen sokasodnak a BIO kultúrák, az ÖKO gazdaságok.

Addig is pótoljuk a táplálkozásunkból hiányzó elemeket és tisztítsuk a szervezetünket!

A következő írásaimban megosztom azt a gyakorlatot, amivel helyreállítottam a saját rendemet.


2015. december 31., csütörtök

Új esztendő




Új esztendő, vígságszerző most kezd újulni,
Újulása víg örömet most kezd hirdetni,
Újulása víg örömet most kezd hirdetni.

Hirdeti már a messiást, el fog az jönni,
Legyetek a nagy Istennek igaz hívei,
Legyetek a nagy Istennek igaz hívei.

Új napokkal, bor - búzával látogass minket,
Így szentelünk mi is neked víg esztendőket,
Így szentelünk mi is neked víg esztendőket.

Elmúlt tőlünk az ó idő, melyben bánkódtunk,
Bánat miatt siralomra gyakran jutottunk,
Bánat miatt siralomra gyakran jutottunk.

Jutott hozzánk az új idő, melyben vigadjunk,
Vigadással úr Jézusnak glóriát mondjunk,
Vigadással úr Jézusnak glóriát mondjunk.

Ghymes


2015. december 30., szerda

Karácsonytól az új évig - Népszokások és a palócgulyás



Ahogy az alábbi irományból kiderül, karácsony és szilveszter között csak disznóhúst ajánlott enni. A tegnap főzött palócgulyás ennek megfelelően a szokásos marhahús helyett dinóból készült.

Hozzávalók:
50 dkg sertéscomb
50 dkg zöldbab
1 nagy fej hagyma
50 dkg vegyes leveszöldség
1 csokor friss kapor
1 dl kókusztej
1 ek zsír
só, pirospaprika, kömény, babérlevél

Elkészítése:
A hagymát a zsíron megdinsztelem, hozzáadom a felkockázott húst. Pár percig, a hús kifehéredéséig párolom, majd megszórom a pirospaprikával, felöntöm annyi vízzel, hogy éppen ellepje és főzőm, míg a hús félig megpuhul. Ekkor hozzáadom a felaprított zöldségeket, a zöldbabot és a fűszereket. Készre főzöm, megszórom a kaporral és hozzákeverem a kókusztejet.




A    nagykarácsony és  kiskarácsony,
vagyis  karácsonytól  - az újév   közötti  napok    voltak mindig  a  legalkalmasabbak   a rokoni,
baráti  találkozókra,  látogatásokra.
Ezeken a kellemes  téli  napokon,  estéken   alkalom volt   beszélgetni,  szórakozni,
ünnepelni,  kisebb-nagyobb mulatságot,  táncos  összejövetelt   rendezni.
A  régi  népszokások,  jóslások,  jövendölések  nagy része  is  ezekhez   a  napokhoz   kötődik,
Ádám   és  Éva naptól  - egészen   újévig.
De  mondhatnánk  az  egész  adventi  időszakot   átjárja  a  misztikum  varázslatos  légköre,
amely  a  karácsony  éjjelét  a  néphit,   titokzatossággal  ruházott fel.
Ekkor  végezték a  legtöbb   szerelmi varázslatot,   vagy  boszorkányos  praktikákhoz  folyamodtak.
A  két ünnep  közötti   névnapok  mindegyike jelent,  vagy  jelez valamit.
Így  az  István – napon  ha süt a nap,    akkor  a  következő  évben  szegénység,
drágaság  várható,    de  ha   borult van  és a fák  deressek,  zuzmarássak,
akkor   bőven terem  dió   és gyümölcs is sok  lehet.
Ha   a  János-napján    borús  az  idő,  akkor   a  jövő évben  jó  bortermés  várható.
December  28. án   „Aprószentek”  napja  van.
Ez az  ünnepecske  a  gyermekeké.
A  bibliai   történet szerint,  Heródes  által  legyilkoltatott    kisdedek  és gyermekek   emlékünnepe.
Ezen  a  napon  az  apáknak   korán  reggel, mikor  még a  gyermekek az  ágyacskájukban  vannak,  vékony   vesszőcskével,  vagy  az  apa  által  készített   gyenge  fűzfakorbáccsal   meg  kellet  vesszőzni  ütögetni  a  kis  gyermeket,  hogy jók legyenek  frissek  és  egészségesek  az egész  életükben  mindig.
A  nagyobb fiúcskák és  legénykék az ismerős  lányos  házakhoz   kéretőztek be   „aprószenteki   korbácsulásra”.
              „Dicsértessék!  Szabad-e  korbácsuni?!”
Soha  nem  tagadták   meg  a  házigazdák.
A  ház asszonya,  meg  egyenesen  invitálta  őket.
Mert  nagy  hibát  követett el  az  aki   elutasította   a   jókívánságokat  hozó   kántáló  legénykéket.
Azt bizony,  még  meg is  szólták,  mert  az  ilyet zsugorinak tartották,
hogy sajnálja  a leány gyerekeitől  azt a  kis  áldásos  jókívánságot.
Majd a korbácsulók,  legénykék   apró ütögetéssel  végigverték  a  kicsinyeket még a fiúcskákat is,
a kislányokat,  nagylányokat és az asszonyoknak is.
Közben   kántálva  előadták az ilyenkor  szokásos mondókát:
- ezt lehetet mondani a ház  minden „fehérnépének”
   
„Friss légy,  jó  légy,  engedelmes légy!
Ha  lenek  küldenek,  főnek  menj!
Ha  főnek  küldenek,  lenek  menj!
Ha  vízért  küldenek,  borért  menj!
Ha   borért  küldenek, vízért  menj!”

„Friss légy,  jó   légy,  ügyes légy!
 Szorgalmatos légy  mint  a méhecske!
 Erős légy,  - egészséges légy!
 Rontás  ne fogjon  rajtad sosem!
 Kelések,  fekélyek,  messze  elkerüljenek!”

Ez   volt az  általános  mondóka,
de  ha  lánykák  is  voltak a  házban, akkor  míg a
jókívánságokat  kedveskedve kibővítették:

„Friss légy  jó légy,  egészséges  légy!
Fürge  gyíkocska  légy,
Harmatos  rózsa  légy!
Szűzi  szép liliom  légy!
Illatos rezeda  légy!
Mindig-mindig kellemetes  légy!
Szemmel verést ne ártson neked!
Friss légy, jó  légy  egészséges  légy!”
A  lánykáknak ilyenkor   szép  színes  selyem szalagot  kellett  a  fűzfa korbácsra  kötni.
A  jókívánságokat  illett  ajándékkal   meghálálni,  apró süteménnyel,  pogácsával, almával, dióval,
a kisebb fiuknak, némi kis apró pénzt kaphattak.
A  nagyobb   fiúknak  kolbász, tojást   és  szalonnát is  adhattak,  de nekik  is járt a sütemény,
a dió  és a gyümölcs is, no meg egy kis pénz mag is.
Ha  legények  voltak már  azokat  jó féle  borral  is  megkínálhatták,  vagy  akár  egy üveg  bort   is  kaphattak.
A  korbácsolás  után  a  fiuk  és a   legények   összegyűltek  és   csöndes  mulatság  közben  elfogyasztották  az  ajándékokat,  és  mutogatták  egymásnak a  szalagokat,  hogy  ki  kapott  többet.
Mert ha  egy  leánynak  tetszett a  fiú,  akkor  akár  három szalagot  is  adhatott.
De egyet  mindenképen illet  adni.
Ez a nap még arra  is  jó  volt,  hogy a  csendes  mulatozás  mellett
meg  lehetet  beszélni  a   szilveszteri  mulatságot  is,
hogy-hogyan  legyen,-  és   kikkel és kinél  jönnének össze.
Az  Aprószentek  napja  tiltó nap  volt,  az  asszonyoknak  lányoknak.
Mert  ezen  a  napon:
Tilos  volt  dolgozni,  varrni,  meg  pláne,
mert  aki  ezen  a  napon  vart  annak  minden tűöltés  egy  pattanást  jelenthetett,
és  a  tyúkok  fenekét  sem  szabadott   bevarrni,  mert  akkor  nem tojnak  eleget.
Ó  istenem!  még  nagy  mosást  sem  szabadott  végezni!
A  férfi népnek  ilyenkor  kellett   az  asszonyokat  ellátni  minden  jóval,  kényeztetni őket,
hogy  jövőre  az élet kényeztessen   mindenkit, és  kellemes  legyen az egész családnak.
Az  asszonyok  ilyenkor  valakinél  összegyűltek  egy  kis  beszélgetésre,  pletykára,
mert ez a  nap is  asszony  nap  volt.
Nevezték ezt henye  napnak  is,  mert,  hogy  az asszonyok  henyélhettek.
Még főzni sem  kellet,  mert  még  mindig  lehetett az  ünnepi  maradékokat elfogyasztani…
/ Hej!  De  szép idők  is  lehettek  ezek!  Ma  melyik  asszony  engedhetné  meg  magának  azt, hogy csak  henyéljen?


Szilveszter napja december 31.

A   következő ilyen nap a  Szilveszter,  amelyhez   igen sok  hiedelem  kötődik.
A lányok  pedig elkezdték a  készülődést  a  szilveszterre.
Össze  kellett  szedni  a  jövendöléshez  a  kellékeket.
Mert ez  nagyon  izgalmas  és  szórakoztató  szokott  lenni.
Régebben  faluhelyen   nem mindig volt   lehetőség  arra,  hogy  nagy  bálokat  rendezzenek.
Inkább  házaknál    gyűltek össze  szórakozni,  mulatni, és  nem  is  lehetett  volna  jövendölést játszani,
pedig ez az  egyik  legfontosabb  volt  ezen  a  napon
Ilyen  volt az  ólom  öntés,  a  csupor  borogatás,  a  tollas pogácsa  sütés,  a  gombóc  főzés,
de még   jó  néhány  játékos  ötlet  amelyre  készülni  lehetett.
Érdekességnek  a  „csupor borogatást”  említeném.
Hét  csuprot  kellett leborítani,  amelyek  alá a következő  dogokat  kellett  tenni:
Fésűt,   gyűrűt,  kenyeret,   sót,  babot,   bicskát, olvasót.
Mindig egy  független  személy  kellet, hogy a   tárgyakat a  csuprok  alá helyezze,
aki  akkor  nem vett részt  a  játékban.
Először  mindig a  lányoknak  kellett  a   csuprok  közül  választani  egyet,
de  három  alkalommal.  Mindig  vissza helyezték  kiválasztott  tárgyat, de  nem  tudhatta  senki,
hogy  hogyan lett  megkeverve…
A  három  választás  után  derült ki, hogy  mit  hoz  a jövendő.

A  fésű  -  sok  gondot  jelentet  a  jövőre  nézve.
A  gyűrű  egy  igaz szívű szeretőt,  vagy férjet  jelentett.
A  kenyér  -  békés  családi  élete.
A  só  -  jó egészséget,
A  bicska, -  viszályt,  veszekedést.
A  bab, vagy  lencse -  szerencsét - gazdagodás hozott.
Az  olvasó - a lánynak  pártában maradást,  a  fiúnak,  további  agglegénységet jelentett.

Mivel mindenkinek  háromszor  kellett  csuprot választani
sokszor  igen mulatságos  vagy bosszantó  dolgok jöttek  ki.
Pl:   ha valakinek  kétszer  is  ki jött  a  gyűrű ,   és  a  fésűt   találta  meg
Akkor  nagy  gondja  lehet majd  a két  szeretővel!!!
Ha  pedig  egyszer megtalálta a gyűrűt,    és  az olvasót ,
harmadiknak pedig  a   babot  választotta.
Akkor szerencséje  lesz,  hogy  az   a  parti  mégsem  jön össze,  mert  nem illenek egymáshoz.
Aki  gyűrűs  csuprot  választotta   még egy lány,
vagy legény nevet  is  válaszhatott magának az  egyik  kalapból,
hogy megtudja ki lesz a  jövendőbelije.
Ebből  bizony néha még kalamajka  is  származhatott,
de  szórakozásnak  igazán  jó  volt, mert  jót  lehetett  mulatni rajta.
Aranyos  játékok  ezek,  de  a  legtöbben   hittek  is benne.
A  szórakozás  persze evéssel- ívással is járt .
Ezt úgy  oldották meg,  hogy a  lányok   hozták az  enni  valót  a  fiuk  pedig  az  innivalóról gondoskodtak.
Fontos!!!   Szilveszterkor,  és új év napján  nem fogyasztunk   csirkét, kacsát, libát  és  mindenféle  szárnyast!!!  mert  a  tyúkféle  elkaparja,  a  szárnyasok  pedig  elrepítik a  háztól a szerencsét
Egyszóval   „disznóságot”  kell fogyasztani!
Mert  a disznó  betúrja  a  házba  a gazdagságot  és  a  szerencsét.
Lehet  disznóhúst: - malacpecsenyét, sült malacot
hurkát,  kolbászt,  enni savanyúsággal,  friss kenyérrel,
Utána hájas tésztát,  rétest,  pogácsákat,   süteményeket,
és  egy-egy  pohárkával  lecsúsztatni  közbe- közbe.
A  szilveszteri  mulatság a  jó  hangulatú  vidám szórakozásról szól,
és nem  a nagy  és  duhajkodó  ivászatról!!!
Éjfélkor  szeretettel  köszöntjük  egymást  minden féle  jó  kívánságokkal.
Vigyázat!!! -  ilyenkor  még gondolatban  se  kívánjunk  rosszat  másnak,
mert  ezek a misztikus  pillanatok  a  rossz  gondolatokat  ellenünk fordíthatják,
és minden rossz  vissza  fordulhat  ránk.

Éjfél után  a  gazda egy  kis malacot  hoz be a  házba,  piros  szalaggal a  nyakán,  ilyenkor a
visító  malacfarkát  háromszor  meg  kell húzni,
de  nem többször,
és  lehet  kívánni  valamit,
de  azt  nem  szabad  elárulni, hogy  mit  is  kívántunk,
csak  azt  kell mondani: - „Hozz  nekünk  szerencsét!.”
Aki a  malacka  farkát  többször  is  meghúzza  azt a  malac  megbünteti,
mert  senki  ne  legyen  tehetetlen  a  kívánságokkal.

Ilyenkor  kell  valamelyik  vendégnek  köszöntőt  mondani
 /ez a legények dolga  volt/
A   legegyszerűbb   talán a legtöbbet   mondta:
       
            „ Adjon Isten egészséget!
             Bort , búzát   és  békességet,
             Gazdának  és asszonyának
             Az  egész  családjának,
             Aprajának és nagyjának!”
               
Egy  jól kántáló legény  pedig  elmondta   az  egész  évre szóló  jó kívánságokat.
             „Adjon  Isten  minden jót
               Ez új esztendőben.
               Jobb  időt,  mint  tavaly vót,
               Ez új esztendőben.
               Jó  termést,  bő  aratást,
               Ez  új  esztendőben.
               Sok szerencsét,  kövér erszényt
               Ez új esztendőben.
               Adjon  isten  eleget.
               Jó  tejellő  tehenet,  hízott  marhát  eleget.
               Jó  lovakat  az  istállóba,
               Sok malacot az  ólakba.
               A gazda asszonyának!
               Sok-sok  csirkét, jó tyúkokat,
               kacsát,  libát eleget.
               Ez új esztendőben!
               Bort,  búzát  és  békességet,
               Ez új esztendőben.
               Jó  kedvet, jó  egészséget,
               Ez  új  esztendőben.
               Szálljon  áldás  mindnyájunkra,
               Ez  új  esztendőben!”


2015. december 29., kedd

RÉGI MAGYAR ÁLDÁS – ÚJ ÉV KÜSZÖBÉN



Régi magyar áldás


Áldott legyen a szív, mely hordozott, 
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt, 
Legyen áldott eddigi utad, 
És áldott legyen egész életed.

Legyen áldott Benned a Fény, 
Hogy másoknak is fénye lehess. 
Legyen áldott a Nap sugara, 
És melegítse fel szívedet.

Hogy lehess enyhet adó forrás 
A szeretetedre szomjazóknak, 
És legyen áldott támasz karod 
A segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad 
Minden hozzád fordulónak, 
Legyen áldást hozó kezed 
Azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod, 
Légy vigasz a szenvedőknek. 
Légy te áldott találkozás 
Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár 
Minden hibád, bűnöd, vétked. 
Hiszen, ki megbocsátja, 
Végtelenül szeret téged!

Őrizzen hát ez az áldás, 
Fájdalomban, szenvedésben, 
Örömödben, bánatodban, 
Bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod, 
Őrizze meg kedvességed. 
Őrizzen meg önmagadnak, 
És a Téged szeretőknek.