2014. november 5., szerda

Vargányapaprikás ördögnyelv tésztával


A glükomannán egy még kevéssé ismert rost, amiről kimutatták, hogy számos pozitív egészségügyi hatása van. A glükomannánt ma legtöbbször a konjak gyökérből, vagy ismertebb nevén az ördögnyelvből vonják ki. A glükomannánt egy teljesen természetes rost, amely a saját súlyának akár 200-szorosát is képes felszívni vízből, így legtöbbször ballasztanyagként, a gyomor eltelítésére használják. Kiváló tészták is készülnek belőle, Ázsiában igen népszerű eledel. A belőle készült hagyományos, kocsonyás, ízmentes japán tészta a shirataki nagyon alacsony szénhidrát- és kalóriatartalmú. Remekül beilleszthető a paleolit konyhába.
El lehet készíteni házilag is, de én ma egy gyors vacsorához készet vásároltam.

Vargányapaprikás
Hozzávalók:
1 nagy fej hagyma
1 ek zsír
30 dkg vargánya
1 paradicsom, 1 paprika
1 csokor petrezselyem zöldje
pirospaprika, só
Elkészítése:
A hagymát apróra kockázom és megdinsztelem a zsíron. Meghintem a paprikával és felöntöm 2 dl vízzel. Beleszelem a paprikát és a paradicsomot és jól szétfőzöm. Amikor kezd sűrűsödni, akkor teszem bele a felszelt vargányát és készre főzöm. A petrezselyem felaprítva a végén kerül bele. Összekeverem a közben kifőzött ördögnyelv tésztával és pár percet kevergetve a tűzön hagyom. 

2014. november 2., vasárnap

Emlékezünk


Szeretteinkért egy-egy gyertya égjen...



Wass Albert: A funtineli boszorkány





„...- Borzasztó dolog meghalni....


- Nem olyan borzasztó az, Teofil. Az ember elalszik lassan, és nem ébred föl többet. Csak pihen és pihen. Pihenni jó... De az élet! Soha többet nem látni erdőt, és soha többet nem hallani madarat! Pedig olyan szép az élet... Itt maradsz te, Teofil, ezután is. Csak nem láthatnak többé az emberek... Te hinted le éjszaka a harmatot a fűre, és te rázod le a fák leveleit ősszel. És amikor az első virág kinyílik az erdőn, ott állsz majd mellette, és megfested a szirmait, amilyenre akarod. Együtt szállasz a pillangókkal, és ujjad megérinti a fenyőtűk hegyét, és azok csillogni fognak tőle a napban, és te hordod majd, mint a szellő, a jó illatot üverből üverbe…”