A tibeti hangtálakról...

A tradicionális tálak 7–12 féle fémbõl készülnek, szakrális helyeken. A 7 õsi égitest szerint – arany-Nap, ezüst-Hold, higany-Merkúr, vörösréz-Vénusz, vas-Mars, ón-Jupiter, ólom-Szaturnusz, ezen kívül cinket, piritet, bizmutot tartalmaznak. A hangzás és a rezgési tulajdonság szempontjából a bronz optimális arányának nagy jelentõsége van. Minden újonnan készült tálnak tartalmaznia kell egy régi tál darabját a folyamatosság jelképeként.

A tálakat két csoportra oszthatjuk. A kisebb átmérõjû tálakkal legfõképp a fejet és a felsõtestet kezeljük. Jin típusuknál fogva az energiaszegény testrészeknél alkalmazzuk. Hasznos nyirokpangás, izületi problémák, porcok-forgók kopása esetén. A nagyobb, Yang típusú tálak erõteljesebben, kissé durvábban hatnak. Ezek görcsoldásra, méregtelenítésre, fájdalomcsillapításra, légzésjavításra szolgálnak. Õk a takarítók. Lerakódásokat, meszesedést, felgyülemlett salakanyagokat oldanak. Ezzel járhat az elsõ kezelés során egy kis kellemetlen érzés, enyhe fájdalom. Rezgésük olyan mélyen hatol be a szervezetbe, hogy minden sejtet fel tud ébreszteni, aktivizálni tudja a sejtmembránon keresztül. A csontvelõben is ki tudja fejteni 

jótékony hatását. 

Leggyakrabban a hétfémes zengõtálakhoz lehet hozzájutni, melyet többnyire Indiában állítanak elõ kézimunkával, de Nepálban, Tibetben is mûködnek ilyen manufaktúrák. A tálak kovácsolása több évszázados hagyományon alapszik.